A NAV új digitális meghatalmazási rendszere alapjaiban változtatja meg a képviseleti jogosultságok kezelését. A meghatalmazás ma már nem egyszerű dokumentum, hanem digitális jogosultság, amely valós idejű, auditálható és több szereplős folyamatként működik.

Barabás Botond

tegnap•8 perc

A tengeri szállításban az ETA nem garancia, hanem egy valószínűségi adat. Egy magyar importőr esete jól mutatja, hogyan válhat a tranzitidő félreértelmezése kötbérek, sürgősségi légi szállítás és likviditási nyomás forrásává. A nemzetközi ellátási lánc ma már nem pusztán operatív kérdés, hanem stratégiai kockázatkezelési döntés.

Barabás Botond

2026. február 17.•8 perc

A helyi partner nem univerzális megoldás az exportban. Rosszul megválasztva az egyik legdrágább exporthibává válhat. A kérdés nem az, hogy kell-e helyi partner, hanem az, hogy mikor, miért és milyen formában.

Barabás Botond

2026. február 10.•8 perc

Az export iránti érdeklődés önmagában még nem jelent exportérettséget. Az alábbi hat pontos önellenőrző modell segít objektíven megítélni, hogy hol tart most a vállalat, és mely területeken szükséges a felkészülés.

Barabás Botond

2026. február 10.•9 perc

Sok magyar vállalat nem azért bukik el a külpiacokon, mert rossz terméke van, hanem azért, mert túl korán vagy rossz körülmények között lép a külpiacra. A rossz időzítés költségei gyakran láthatatlanok.

Barabás Botond

2026. február 10.•7 perc

Az exportpiacokon az egyik legmélyebb zsákutca az árverseny. A magyar cégek jelentős része ösztönösen ezt az utat választja. De érdemes-e, és ha nem, mi a működő alternatíva?

Barabás Botond

2026. február 10.•8 perc

Az exportpiacra lépés egyik legkritikusabb stratégiai kérdése nem az, mit adunk el, hanem az, hogyan. A disztribútor bevonása vagy a saját értékesítési csapat felépítése alapvetően eltérő költség-, kockázat- és növekedési pályát jelent.

Barabás Botond

2026. február 10.•8 perc

A magyar cégek többsége nem azért bukik el az exportpiacokon, mert rossz a terméke. Sokkal inkább azért, mert az export értékesítést nem rendszerként kezeli. Bemutatunk 7 tipikus hibát, amit magyar cégek elkövetnek az export értékesítéseik során.

Barabás Botond

2026. február 10.•7 perc

Az alacsony gyártói ár könnyen meggyőző lehet egy nemzetközi beszerzés során. A végső költség azonban ritkán egyezik meg az ajánlatban szereplő összeggel. Az import valódi ára a teljes bekerülési költségben és a rejtett működési kockázatokban jelenik meg.

Barabás Botond

2026. február 1.•10 perc

A nemzetközi beszerzés során felmerülő problémákért reflexből gyakran a beszállítót tesszük felelőssé. Késés, minőségi eltérés, dokumentációs hiba. Úgy látjuk a hiba „házon kívül" van. A gyakorlat azonban azt mutatja: számos beszerzési kockázat valójában a saját szervezet működéséből fakad.

Barabás Botond

2026. február 13.•9 perc

A nemzetközi beszerzés nemcsak ár és logisztikai költség kérdés, hanem árfolyamkockázati döntés is. Egy több hónapos átfutású importügyletnél a devizaárfolyam változása könnyen elviheti a teljes árrést. A tudatos cégvezető nem kockáztat, hanem rendszerszinten kezeli az árfolyamkitettséget.

Barabás Botond

2026. február 12.•9 perc

A nemzetközi beszerzés kockázatairól általában a vámról, a szállításról és az árfolyamról esik szó. Ezek valóban fontos tényezők. De vannak olyan importkockázatok is, amelyek nem látványosak, mégis hosszú távon komoly veszteséget okozhatnak, mert csendben épülnek be a működésbe.

Barabás Botond

2026. február 10.•9 perc

A nemzetközi beszerzésben ma már nem az a kérdés, hol a legalacsonyabb a gyártói ár. Kína, Törökország és India eltérő költségszintet, logisztikai távolságot, kockázati profilt és üzleti kultúrát jelent. A jó döntés nem országválasztás, hanem működési modellválasztás.

Barabás Botond

2026. február 3.•10 perc

Az Incoterms feltételek kiválasztása sokszor rutindöntésnek tűnik az ajánlatadás vagy beszerzés során. Pedig egy rosszul megválasztott FOB, EXW vagy DDP konstrukció nemcsak adminisztratív kellemetlenséget, hanem komoly pénzügyi veszteséget is okozhat. A pluszköltség gyakran nem azonnal látszik – de annál fájdalmasabb.

Barabás Botond

2026. január 27.•10 perc

Egy nemzetközi ajánlatban szereplő ár önmagában nem értelmezhető az alkalmazott Incoterms feltétel nélkül. A FOB, CIF vagy DDP konstrukciók eltérő költség- és kockázatmegosztást jelentenek, amelyek közvetlenül befolyásolják a teljes bekerülési költséget. A kérdés nem az, melyik ár alacsonyabb, hanem az, mit tartalmaz valójában.

Barabás Botond

2026. január 27.•8 perc

A tengeri szállítás a nemzetközi kereskedelem gerince. Ebben a cikkben bemutatjuk a tengeri szállítmányozás alapjait, a konténertípusokat és a költségszámítás módját.

Szabó András

2026. január 15.•11 perc

A forint erősödése első látásra kedvező gazdasági fejleménynek tűnik, különösen a fogyasztók és az importőrök számára. Az exportorientált magyar vállalatok számára azonban a gyors árfolyamváltozás komoly bevételi, profitabilitási és versenyképességi nyomást okozhat.

Barabás Botond

21 órája•6 perc

A NAV új digitális meghatalmazási rendszere alapjaiban változtatja meg a képviseleti jogosultságok kezelését. A meghatalmazás ma már nem egyszerű dokumentum, hanem digitális jogosultság, amely valós idejű, auditálható és több szereplős folyamatként működik.

Barabás Botond

tegnap•8 perc

A tengeri szállításban az ETA nem garancia, hanem egy valószínűségi adat. Egy magyar importőr esete jól mutatja, hogyan válhat a tranzitidő félreértelmezése kötbérek, sürgősségi légi szállítás és likviditási nyomás forrásává. A nemzetközi ellátási lánc ma már nem pusztán operatív kérdés, hanem stratégiai kockázatkezelési döntés.

Barabás Botond

2026. február 17.•8 perc