Több mint 50 ezer látogató 64 országból, közel 450 kiállító és mintegy 1100 bemutatott technológia – ilyen számokkal zárt szeptember 19-én a Taiwan Innotech Expo 2026. A háromnapos kiállítást illetően azonban nem a látogatottsága a legérdekesebb, hanem sokkal inkább annak megtapasztalása, hogyan próbálja Tajvan lerövidíteni az utat a kutatóműhely és a piac között.
Röviden a lényeg
A TAITRA (Taiwan External Trade Development Council) zárójelentése szerint a szeptember 17–19. között megrendezett Taiwan Innotech Expo 2026 közel 450 kiállítót fogadott 18 országból, és több mint 50 ezer látogatást regisztráltak 64 országból és térségből. A hangsúly azonban nem a méreten van, hanem azon, hogy a bemutatott technológiákból mennyi jut el végül a piacra.
- Az idei találmányi versenyre 551 pályamű érkezett, a nemzetközi kategóriában 60 külföldi szabadalmaztatott találmány kapott elismerést.
- A Taiwan Patent GO programban 32 díjazott szabadalmaztatott fejlesztést mutattak be, japán, francia, thaiföldi és német üzleti érdeklődőkkel.
- Üzleti érdeklődők érkeztek többek között az Egyesült Államokból, Németországból, Egyiptomból, Üzbegisztánból, Spanyolországból – és a TAITRA zárójelentése Magyarországot is külön megemlíti.
- A központi téma idén is a mesterséges intelligencia volt, de a legérdekesebb fejlesztéseknél már nem önmagában az AI a termék, hanem egy-egy konkrét ipari vagy társadalmi probléma megoldása.
- A következő Taiwan Innotech Expót 2027. október 14–16. között rendezik meg Tajpejben.
Egy innovációs kiállításon könnyű belefeledkezni a látványba. Robotok, drónok, mesterséges intelligencia, új egészségügyi megoldások, szabadalmak és olyan prototípusok sorakoznak egymás mellett, amelyek közül némelyik néhány év múlva akár teljesen hétköznapivá válhat.
A szeptember 17–19. között Tajpejben megrendezett Taiwan Innotech Expo azonban ennél valamivel érdekesebb kérdést vetett fel: mi történik egy jó ötlettel azután, hogy működni kezd? (A nyitónapról korábbi cikkünkben már beszámoltunk.)
A TAITRA zárójelentése szerint az idei TIE közel 450 kiállítót hozott össze 18 országból. A három nap alatt 64-nél több országból és térségből több mint 50 ezer látogatást regisztráltak. A rendezvény mérete tehát önmagában is jelentős. A lényeg azonban inkább abban keresendő, hogy kik és miért találkoztak Tajpejben.
A jó találmány még nem üzlet
Az idei találmányi versenyre 551 pályamű érkezett. A tajvani egyetemek és kutatóintézetek mellett külföldi fejlesztők is szerepeltek, a nemzetközi kategóriában pedig összesen 60 külföldi szabadalmaztatott találmány kapott elismerést. Ez önmagában még csak innovációs teljesítmény. A következő fontos lépés az, amikor valaki hajlandó fizetni is érte.
A Taiwan Patent GO programban 32 díjazott szabadalmaztatott fejlesztést mutattak be. A szervezők beszámolója szerint Japánból, Franciaországból, Thaiföldről, Németországból és más országokból érkező üzleti érdeklődők tárgyaltak a fejlesztőkkel technológiai együttműködésről és a piacra lépésről.
A teljes rendezvényre az Egyesült Államokból, Németországból, Egyiptomból, Üzbegisztánból és Spanyolországból is érkeztek üzleti érdeklődők, és a TAITRA zárójelentése Magyarországot is külön megemlíti. Ez talán többet mond a TIE-ról, mint az, hogy hány stand fért el a Taipei World Trade Centerben.
Egy szabadalom ugyanis önmagában még nem termék, egy prototípus pedig még nem piac. A működő prototípustól a piaci sikerig hosszú az út: gyárthatóság, finanszírozás, tanúsítás, értékesítés, szerviz, logisztika és – export esetén – a külföldi piac ismerete is kell hozzá.
Tajvan láthatóan ezen az átmeneten dolgozik.
Az AI akkor érdekes, amikor már nem az AI-ról beszélünk
Az idei TIE központi témája a mesterséges intelligencia volt. A zárójelentés alapján azonban éppen azok a fejlesztések a legérdekesebbek, amelyeknél már nem önmagában az AI a termék.
A tajvani National Science and Technology Center for Disaster Reduction például olyan rendszert mutatott be, amely mesterséges intelligenciát, nagy adathalmazok elemzését és földrengési modelleket kapcsol össze. Egy földrengés után a rendszer gyorsan megbecsülheti az épületkárokat, azonosíthatja a veszélyeztetett területeket, és információval segítheti a mentési erőforrások elosztását. A technológia a katasztrófavédelem mellett a biztosításban, az építőiparban, a mérnöki tanácsadásban és az okosváros-fejlesztésekben is alkalmazható lehet.
Egészen más problémából indult ki a Food Industry Research and Development Institute. Az intézet automatizált ital-előkészítő berendezésének hátterében a frissen készített italok növekvő piaca mellett egy nagyon is hétköznapi üzleti probléma áll: a munkaerőhiány. A rendszer az alapanyagok továbbításától az elkészítésig több folyamatot automatizál, és felhőalapú higiéniai felügyeletet is alkalmaz.
Az Institute for Information Industry pedig az elöregedő társadalom kihívásaira keres választ. Bemutatott rendszere generatív mesterséges intelligenciával valós időben hoz létre személyre szabott digitális környezeteket kognitív rehabilitációhoz, elsősorban a demenciával élők támogatására.
Három teljesen különböző probléma: földrengés, munkaerőhiány, elöregedő társadalom.
Talán éppen ez az idei TIE egyik tanulsága: az AI gazdasági értékét nem az adja, hogy minden termék nevébe bekerül, hanem az, hogy képes-e egy létező problémát olcsóbban, gyorsabban vagy jobban megoldani.
Hol van ebben Európa?
Európai szemmel könnyű lenne a TIE-t egy távoli ázsiai technológiai rendezvénynek tekinteni. A zárójelentés számai azonban mást mutatnak. A látogatók több mint 64 országból érkeztek, a technológiai együttműködést kereső érdeklődők között pedig amerikai, német, spanyol és magyar résztvevőket is említ a TAITRA.
Itt már nemcsak arról van szó, hogy Európa mit vásárolhat Tajvantól. Egy technológia külföldi piacra juttatásához azonban önmagában a jó termék kevés. Kell hozzá gyártó, beszállító, finanszírozó, tanúsító, disztribútor, rendszerintegrátor, értékesítő, logisztikai szolgáltató és olyan helyi partner is, aki érti az adott piac működését.
Ebben a láncban magyar KKV-k számára is lehet hely!
Nem feltétlenül úgy, hogy saját mesterségesintelligencia-rendszert vagy félvezetőt fejleszt. Lehet egy tajvani technológia európai alkalmazója, beszállítója, kereskedelmi partnere vagy akár az első olyan vállalkozás, amely felismeri benne a saját piacára átültethető lehetőséget.
Ez sokkal földhözragadtabb megközelítés, mint „innovációs ökoszisztémákról” beszélni. De az üzlet végül is ezen a szinten történik.
